A foglalkozás alatt magyar, népi ölbeli játékokat játszottak az anyukákkal, amelynek anyaga alkalmazkodott az évszakokhoz. Az órán élőhangszert is megszólaltattak (furulya, gitár). A játékok során a gyermekek a szülők ölében többször elismételve az énekeket élték át a zenei aláfestéses mondókázás élményét. Ezek az ölbeli játékok bizalmi- és kapcsolatteremtő célt is szolgálnak, mert itt megvalósul, amire a babának a legnagyobb szüksége van, testkontaktus-testközelség, érzi a pici a mamája illatát, közelről látja az arcát, hallja a hangját, látja, hogy hogyan ejti ki a szavakat, a mosolyát, mélyen bele tud nézni a szemébe, miközben a mama ringatja, döcögteti, lovagoltatja, felemeli, hintáztatja. Ezek a játékok észrevétlenül fejlesztik a gyermek hallását, ritmusérzékét, beszédészlelését, beszédértését, szókincsét, memóriáját, anyanyelvi képességeit. Az értelmi képességek fejlődésén túl az érzelmi életükre is nagy hatással vannak.

Kiss-Simon Enikő könyvtáros

Képgaléria