Aszt Ágnes régész-muzeológus, az IKSZT vezetője a szőgyei vörös barátok legendájáról, annak régészeti, történeti és folklorisztikai hátteréről tartott előadást. A közönség aktív részvételével, és lenyűgöző érdeklődésével folyt előadáson szó esett arról, kik is a vörös barátok, honnan jöttek, hogyan, milyen regula szerint működtek. Röviden áttekintettük a templomos rend kutatásának magyarországi problematikáját is, majd az előadó a Szőgyén napjainkban is látható habarcsos terméskőfalazatot elemezte. Régészeti metodikával végigvettük a fal ismert elemeit, jellemzőit, és ezeket tudományos analógiák segítségével igyekeztünk interpretálni, kihangsúlyozva azt is, hogy milyen jellegű forrásokra lenne szükség, hogy valóban egyértelművé tegyük megfigyeléseinket. Az előadás zárásaként átbeszéltük a legenda variánsait, minden típustörténetnél megpróbálva végiggondolni a legenda keletkezésének indikátorait. Az előadás sikerét jelzi, hogy különböző – elsősorban szakmai – megkeresések érkeztek, érdemes lenne az előadást megismételni. 2024. február 10-én ezért ismét megtartottuk a szőgyei vörösbarát legendát bemutató előadásunkat. Az előadás, bár tematikailag fedte az előzőt, mégis kicsit más hangsúlyt kapott, hiszen ezúttal a helyieken kívül szakmailag érintettek is eljöttek meghallgatni, véleményezni. Megtiszteltetés volt fogadni a Széchenyi Egyetem Apáczai Karának docensét, dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutatót, továbbá Balázs Lívia néprajzos- és Thullner István helytörténész muzeológusokat. Mellettük vendégeink voltak a Győri Hely- és Családtörténeti Kutatók, a Szülőföldünkért Egyesület és a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagjai, valamint a győri dr. Kovács Pál Könyvtár is képviseltette magát. A szakemberek és a helyi identitást magukénak érző kisbajcsiak, szőgyeiek egyetértettek, ez egy olyan téma, amely további kutatásra érdemes, hiszen még számos megoldatlan - így feltárásra méltó – rejtélyt fed a népi- és történeti emlékezet, illetve a föld.

Bencsicsné Aszt Ágnes
könyvtáros